Magyar rovásírás leletek 3

3. Nőalakban írt képírásos szövegek.

 Ezek a legrégibb és leggyakoribb képírásos szövegek s fennmaradt példányaik rendszerint kőszobrok, úgynevezett Vénuszok.

Nézzük a felső képet és az alsó lelet együttest.

Habár a női piktogramok központi témája mindenütt az anyaság, üzenetüket mégsem mindig olyan irodalmi stílusban küldik, mint bemutattuk. Mondanivalójukban az anyaságot megelőző szexualitás felülkerekedik s ennek megfelelően szavaik nyersebbek, legalábbis mai felfogásunk szerint. Például felhívást intéznek akármelyik (=A KAR MELLek) úrhoz, hogy úremléket, kicsikéket nemezzen és a köldök kidomborítása is ugyanezt a kívánságot fejezi ki a szavak összecsengése alapján.

Ez a hétországi lelet hettita hármas isten néven ismert. Atya, anya, fiú. A keresztény szentháromságot megelőzi pár ezer évvel. Az ősi bibliai szöveg, Isten megáldotta őket, szaporodjatok, sokasodjatok, és töltsétek be a földet. Vajon milyen nyelven írták és ábrázolták először? Visszanézhetik e honlap elején magyar rovással és képírással, általam megfejtett galliai leletet, anya gyermekével, a vízözön előttről, azt írja, Isten megígéri a Megváltót. Korát 14-15 ezer évesre becsülték a kutatók.

Ciklád szigeteki lelet

A tárgyalásra kerülő Vénusz  karjait nem ábrázolják teljesen.  Arcán csak szem (SZEM) és orr (OR) van, nyaka (régiesen NAK) kiemelkedik, két karja kezdeménye (A KAR.ok) kéz nélkül szerepel, két emlője van (EMLŐ-2), és erősen ki van emelve a hasa és lábaival a női háromszöge (NU). Rakjuk össze az olvasás céljából hangsúlyozott képek hangtesteit új szavakká: SZEM-UR.NAK A-KAR.ok EMLŐ-2 SZE-NU.

Ezek a szavak hangrendbe téve és mai helyesírással lejegyezve ezt írják:

Szemúrnak akarok emléket szülni.

 Vénusz Iránból került elő s a Kr. e. V-IV. évezred fordulóján készült: ülő mezítelen nőt ábrázol. Feje és nyaka letört, vagy nem is volt. Így most azzal nem tudunk foglalkozni.

Két karja (A KAR.ok), két duzzadt emlője van (EMLŐ-2), mellén és hasán egy luk, mag vagy úr jel. Erősen ki van domborítva női háromszöge (NU). Rakjuk össze az olvasás céljából hangsúlyozott képek hangtesteit új szavakká:  A-KAR.ok EMLŐ-2 SZü-NU.

Ezek a szavak hangrendbe téve és mai helyesírással lejegyezve ezt írják: úrnak akarok emléket szülni. Mivel a szemet egyebek között magnak is képzelték és írásban annak megnevezésére is használták.

Sumér lelet, Innini-nek termékenységi istennőnek nevezték el a kutatók.

Mi értjük a nevét, HuN-Né-Ni. A jelek összeolvasása hasonló az előzőeknél, de a keze kérő helyzetben van. hasán az úr, vagy mag jel a köldöke kiemelve, kéri az úr magját.

Vénusz óhaját így is olvashatjuk: Magúrnak (=Magyarnak) akarok emléket szülni.  A  Régi Keleten a Isten legfőbb két neve éppen Szemúr és Magúr volt, - az Égúr, Napúr, Honúr, Magyar és sok egyéb neve között. Ebből az is következik, hogy a Vénuszok a (nap)Isten papnői voltak, akik istenüket gyermekszüléssel szolgálták. A kép és a gondolat a kőkori termékenységi vallás alaptételét, az anyaságot fejezi ki és a faj szaporítására buzdít.

Az őskorban-kőkorban is a nép Isten népe volt,  minden születendő gyermek Isten gyermeke volt.  A  vallásos családoknál ezért nagy érték a gyermek. (A kereszténységben is mind Isten gyermekei lettünk, írja a Biblia.) Őseink az 1 Istent, a Jóságos Atyát tisztelték. A Napot Isten képének, világítónak, égi utasnak  nevezték, most is használom a rossz fordítását, megszokásból: Napisten. A leletekből rájöttünk, nem a Napot imádták őseink. Ők tudták, a Nap nem isten, a bolygók nem istenek. De Isten a csillagvilág bölcs alkotója, ég és föld teremtője, minden élet atyja. 

Ezeknek a képeknek az értelmezését én közöltem először, a Magyarságtudományi Intézet internetes irodalma segédletével. Mivel magyar nemzeti kincs, szabadon bemutathatók. Mivel magyar közkincs, az olvasata szabadon publikálható: " Kissúrék rovásírás megfejtései" megjegyzéssel.

2011-09-14