Magyar rovásírás leletek 3

Az őshazai papi feladatok

Viselt neveikből következtetve, a papok foglalkozása a tudomány számos ágának művelésére is kiterjedt. Tudomásunk van egy papról, aki nemcsak az írásjeleket tudta magyarázni, hanem azt is tudta, miként kell nagy árnyékot adó fákat nevelni. Ezt a papot a források SHUKALLI-TUDA =  Sokat tudó- embernek nevezték.

Ismét mások orvoslással és kuruzslással foglalkoztak és füsttel, zörejekkel és sípolással igyekeztek az emberekbe belebújt, betegséget okozó gonosz szellemeket kikergetni, mint az egyiptomi ASHIPU = A SÍPOS pap is tette sípjával.

 Papok művelték a jogtudományt, ők voltak jártasak a törvényekben, és mint bírák is működtek; utóbbiak voltak a BAKU papok vagy BARAK =  bírák.

 Sokat foglalkoztak a naptár igazgatásával és az egyiptomi magyar papok érdemének kell tulajdonítanunk az időszámításnak és keltezésnek a nap járásával kapcsolatos megállapítását. Ezen a téren feltűnő pontosságot értek el, eredményeiket Kr. e. 46-ban átvették a rómaiak.

 Addig a római naptár hibás volt. Büszkék is voltak sikerükre, mert egyik hieroglifikus szövegben ezt olvassuk: ALAT-iN-oK SZá-Mi-To-T-Tá-K Na-BET. T-I-BET-eK HET-eT (értelemmeghatározó: nap). HA Ku-Ta-TYu-K, aSZ-áM sok eS-aT-iK Ti-SZ-Re (értelemmeghatározó: tízre). Átírva: A latinok számították napot. Tévedtek hetet (napot). Ha kutatjuk, a szám sokasodik tízre (tízre). A római naptár valóban késett, amíg ki nem igazították (a vonatkozó hieroglifák: Budge: Egyptian languange London, 1958. 123 No. 1. A szerző átírása és olvasása használhatatlan). Elsőrendű papi feladat volt az írástudomány művelése, mint erről más vonatkozásban már megemlékeztünk.

Egy héliopoliszi és egy thébai pap foglalta írásba a Halottak Könyvének ránk maradt részeit. Ugyancsak héliopoliszi pap volt az, aki Egyiptom első összefüggő történetét a Kr. e. 3. században megírta, akit csodálatos tudása miatt így neveztek: MANE-THOT: Mennyit tud!. (Emwry Walter:Arhaic Egypt. edinburgh, 1961. 23 sk; Marques: Historie..Paris, 1950. 13; Cortell: The anvil of civilization New York, 1957. 30; Hall H. R.: The ancient history of the Near East from the earliest times to the battle of salamis. London, 1952.. 13.old).

A mezopotámiaiak történetét szintén papi ember készítette el, név szerint BEROS: -Boros~ (Albright: Thearcheology of Palestine, london, 1960. 129. old; ; Hall H. R.: The ancient history of the Near East from the earliest times to the battle of salamis. London, 1952... 13. old.).

Butóban székelt egy világhírű jósnő, aki előre látta a bekövetkező eseményeket s ebbeli képességéről nevezték LATONA-nak: -Látó nő-nek. (Herodotos: Hystory. L 143 sk,193,195 sk).

 Őshazai ,tudós' szavunkat a görögök is átvették és tudósaik nevét azzal alkották meg: HERO-DOTOS: Úri Tudós; THUKY-DIDES szintén egy sokat tudó ,tudós'.

Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon bemutatható képei.)

2011-szept.-29.

2023.03.09.