195, Sógorok lettek
A sógor szavunk magyar szó!
Más nyelvek csak átvették tőlünk!
Miután Ménes a hun király testvérét feleségül vette, beleegyezett a tervezett királyi találkozás megtartásába. Erről megint egy képpel ellátott okmány értesít bennünket (Budge A Wallis: The Book of the Dead, London, 1956. 102.old. a kép nem bemutatható), amelyen gyógy oszlopok között látjuk a két királyt madarak alakjában.
Már nem fordítanak egymásnak hátat, hanem szembenéznek. A két madár egyforma nagyra van rajzolva és mind a kettő ugyanazon a színvonalon áll: teljes közöttük az egyenlőség. Az egyik madár fején a hegyes déli korona van, a másik fején az Úr karika. A képhez az Egyiptomi Bibliában ez a magyarázat járul: "Mit mutat ez a kép? Osirist, aki Gyógyítóba megy és ott találkozik az úrral; ott az egyik úr megöleli a másikat és létrejön a társas uraság."(The Book of the Dead, 120.old.)
Ezt az utolsó mondatot, amelyben a társas uralkodás (Twin Gods) létrejöttéről van szó, mi másképpen olvassuk, mint az egyiptológusok, tekintve, hogy e kritikus kifejezés hieroglifáit eredetiben is láthatjuk (The Book of the Dead, . római 143).
Hat hieroglifáról van itt szó, amelyek közül az első egy rémüldöző kacsa TCHA,
a második egy csúszómászó bóbitás állat FU,
az alatta lévő harmadik jel, egy balra dűlő kettős vonal, az I hangot írja.
Ezeket összerakva, Sir Wallis Budge a TCHAFUI szót kapja és azt fordítja iker uraknak, társuraknak, vagy amint ő mondja "Twin-Gods". Mivel itt rokonságról van szó, magyarul minden erőlködés nélkül is tudjuk, hogy az első három jellel írt szót nem "csafja", hanem ~atyafiá~-nak kell olvasni, hiszen a két király atyafiságot kötött egymással.
A hat jel közül azonban Budge csak az első hármat olvasta el,, a másik hármat egyszerűen elhallgatta.
Az elhagyott jelek: két kényelmesen sétáló lúd (SA),
többes számban SA.k,
és egy ülő emberalak UR, AR.
Következésképpen az atyafia után álló második szó: SA.k-ARA: ~sógora~, az atyafiság közelebbi meghatározása. Ebből a kifejezésből is kiderül, hogy a királykisasszony valóban a hun király testvére volt. (The Book of the Dead, 121.old.)
Az oldalági rokonságot megjelölő „sógor” szónál meg, kell állnunk. A szó ötezer évvel ezelőtti előfordulása a magyar szótárban meglepetés, hiszen eddig mindenkinek az volt a meggyőződése, hogy a német nyelvből kölcsönöztük és a Schwagernek lenne szolgai átvétele. Pedig a végén lévő -er, -ar, -úr' miatt gyanúval élhetnénk, hogy mégsem az.
Most már világos, hogy sógor magyar szó. Mivel a német nyelv a magyar után három vagy három és félezer évvel később kezdett kialakulni, amikor a magyarok elei már régen Európában laktak, nyilvánvalónak látszik, hogy a kölcsönzés ezúttal is fordított irányban történt: a németek vették kölcsön a szót mitőlünk. Így a már-már hosszúra nyúlt "magyar kölcsönszavak a németben" című jegyzékünkre egy további fontos adatot írhatunk fel.
Észak- és Dél-Egyiptom magyarjai megbékültek, összefogtak közös munkára és megkezdődött a Nílus-völgyiek ragyogó világtörténeti szerepe, amint hasonló örök barátság megkötése után kezdődött el a Mezopotámiában élő keleti magyarok nagy szerepe is.
Az aláhúzottra kattintva Sakkaráról képeket nézhet és olvashat másik honlapokon.
Giza (=Géza), Sakkara (=Sógora) Memphis (=Ménfő) képekben.
2011-nov.-30.
2023.03.17.
