142,Uralkodói jelvények 4 Bot és Ostor
Bot és ostor
Lépten-nyomon szereplő felségjelvény a bot és az ostor. Eredetileg mindkettőt az északi király használta, de az egyesítés után a déli királynak is ez lett a jogara.
A bot, a rajta lévő –hon- jelentésű rajzokkal a Nílus torkolatvidékének, a deltának nevét írta: ~Bothon.~ Az egyiptológusok a cifrázás nélküli botnak ~égi~ (HEQ) jelentést tulajdonítanak.
Az ostor viszont az összecsengés alapján ezt írja: Est ura. Cifrázva: Esthon ura, vagyis a delta alatt elterülő Nílus-völgy ura.
(Tutanhamon = Tudónk-a-mén)
Bothon és Esthon jelvényei= Bot és Ostor
Újabb európai kapcsolat: Attila az Isten "ostora" volt és egyúttal az Est ura címet viselte, madara is ASTUR: Estur volt és monogramjában is ez a cím szerepelt.
A jelvény használatára jó példa Tutenkamén tituláréja (Neubert Otto: The valley of the kings. London, 1957. 201.old.).
A jobboldali kartus szövege: A MIN-eN T-U-T-ONK HEQ-Tá-S-RA; 'a bot és ostor: Po-T-AN.ok éS ES-T-AN.ók URA.
A baloldali kartus: RA KHEPE 3 NEP URA, együtt: ~A Mindentudónak Égi Társa, Bothonnak és Esthonnak Ura, Ra Képe, Három Nép Ura.
Az egyiptomi magyar királyok további fontos jelvénye a királyi korona.
Eredetileg az északi és a déli királynak külön koronája volt. A déli viselte a fehér színű hegyes koronát s alakjának megfelelően HETY, HEDJED: ~Hegyes~ néven lett ismertté. Talán a fehér szín sem volt ok nélkül, mert a FAHARU, FAARU összecsengett a ~főúr~ (fáraó) címmel és jelezte, hogy a déli király a rangosabb.
Az északi 'király koronája vörös színű volt és URERET meg TASAR, TASER koronának nevezték, alakját rajzban a hieroglifikus N hang illetve a vele írt szó jeléül használták. E mozzanatok mindegyike a hun királyra utal. A vörös szín régies alakban VARAS = VÖRÖS, megmondta, hogy a Deltában ó az ~Úrős~, az URERET ezt megismételte eredeti úr~ értelemben, a Tasar pedig ~társúr- címét mondotta, az N viszont UN (Hun) alakban hangzósítva népi mivoltára utalt.
Amikor eztán a hun és magyar elem már kellően egybeforrt és a régi különállás emléke elhomályosult, az új helyzetnek megfelelően a két koronát egybeszerkesztették. Előre került a déli magyarok hegyes koronája, mögötte szerepelt második rangsorban az északiak vörös koronája. A kettős korona neve SZEKHET: Két szék lett, jelezve, hogy viselője két királyi trón ura (képek: Emery Walter: Archaic Egypt. Edinburgh, 1961. 105 sk; Budge: Egyptian languange. 82; Budge: The Book of dead. London, 1956. Indexben, ,Ureret').
Kárpát - medence magyarságának párhuzamai: Fehérvár elnevezésű városaink (Székes, Nándor, Gyula) és Vörösvár elnevezés is van (Pilis). Ezirányban további kutatások szükségesek.
2023.03.09.
