Magyar rovásírás leletek 3

e,Ősi épületek, állatok

A bolíviai fennsíkon Tiahuanaco gigantikus romok és épületmaradványok városa. Poznansky amerikai tudós régész szerint a város és az építmények Kr. e. 15 000-10 000 között épültek. 

Mexikóban Cuilcuilo mellett egy maja piramis van. E piramisnak egy vulkánkitörés a nagy részét elöntötte, így elhagyottá vált. A láva kora 8.000 éves. Legalább 10.000 évvel a mi korunk előtt tudományos építészeti, csillagászati ismeretekkel rendelkező népek tevékenykedtek Amerikában és nem csak ott.

Equadorban Esmeralda városban egyiptomi papokat ábrázoló szobrokat találtak. Találtak ékszereket, fegyvereket, és 5 cm átmérőjű, zöld kőből készült tükröt. A kormeghatározás vizsgálata 18.000 évesre teszi a leleteket. ezek egy korba sem illenek bele, Kr.e. 16.000 évvel készültek. Hogyan ábrázoltak egyiptomi papokat, ha a mai tudásunk szerint az egyiptomi birodalom és társadalmi szervezete 10.000 évvel később alakult ki?

Kr.e. 16.000 az európai jégkorszak volt. Didergő ősemberek élelemre vadásztak? Közben matematikai műveleteken gondolkodtak?

Peruban Ica városa a híres Nazca közelében található. Itt a Cabrera múzeumban vannak a híres Ica-i kövek. Mit láthatunk a sok-ezer éves köveken? Valóságos állatkertet 100 millió évvel ez előttről, ősállatokat, ősi növényvilágot. dinoszauruszok, brahioszauruszok, pteranodok, stychoszauruszok.  Vannak a köveken ma is élő állatok, teve, strucc, kenguru. Mai testalkatú embereket is látunk, együtt a kihalt ősi állatokkal.

Számunkra ez alaphelyzet elképzelhetetlen. Olyan korban készültek, amikor az emberek együtt éltek ezekkel az őshüllőkkel. Mikor, milyen régi korban lehetett ez?

A mai tudomány szerint az értelmes ember de a kevésbé értelmes ember sem létezett az őshüllők korában. Mit gondoljunk az 50-70 millió éve kihalt ősállatokról?

Az Icai-köveken óceánokkal körülvett kontinenseket is látunk. Nem hasonlítanak a mai földrészek vonalaira.

Más köveken szülés van, császármetszés részleteivel. Szívátültetés fázisai 20 kövön lépésenként. Látunk vérátömlesztést.

Az állatok, emberek között jó kapcsolat volt a szobrok tanúbizonysága szerint. Házi állatként szelídek voltak egyes fajok.

Ha a kövek hamisítványok, akkor a hamisító művészek komplett elmebetegek voltak, akik 10.000 követ megmunkáltak. Több négyzetkilométeres területen földbe ástak, azért, hogy valamikor a kutatók talán ráakadnak és kiássák.

Az anyagi haszon kizárt. A hamisítóknak hatalmas tudással kell rendelkezniük: orvostudomány, paleontológia, technika területén.

Hogy kerültek elő a kövek? Egy földcsuszamlás és az Ica folyó medrének elterelése hozta elő.

Perutól 100 km-re a mexikói Acambaróban 1945-ben nagy esőzések voltak és a víz föld alatti lelőhelyekről agyagszobrokat hozott elő.1952-ig 30.000 db szobrot találtak. a figurák olyan kihalt ősállatokat ábrázolnak, melyeket a tudomány nem is ismer.

Vannak szoborcsoportok, melyeken ősállatok és mai emberek vannak együtt. Találtak edényeket, pipákat, álarcokat, olyan tárgyakat, melyek rendeltetését ma sem ismerjük.

Acambaro környékén nincs olyan anyag, amiből a figurák készültek. Hamisítványok-e? A 30.000 szobrot 3 feltételezz hamisító 300 évig tudná elkészíteni. Vagy 300 hamisító 100 évig dolgozna.

Laboratóriumban C-14 és más módszerekkel vizsgálták és korukat 4.500 évesre becsülték. A kérdések ugyanazok, ha létezett egy magas civilizáció, ami magas szinten művelte a tudományokat, miért így rögzítette a tudást?

A rajzokat, szobrokat valószínűleg a civilizáció működése alatt, hanem a megsemmisítő katasztrófa után a tudós túlélők készítették és próbálták az utódoknak átmenteni az eddigi tudásanyagukat.

Nazca vonalak:

A Nazca sivatagban található rajzok legfőbb jellegzetessége, hogy az alakzatok csak a levegőből kivehetőek.

A kutatók számára a rejtély, hogy ilyen tökéletesen kivitelezett óriási rajzolatokat a Nazca-fennsíkon hogyan voltak képesek kivitelezni egy olyan korszakban, amikor még nem voltak repüléshez alkalmas eszközök.

Hol láttak űrhajóst, hogy azt is ábrázolták?  Egy olyan kultúra alkotása, amelynek nyomait eddig nem találták meg.

A Małopolska-i Tunel Wielki-barlang eszközeinek korát a tudósok 450 ezer és 550 ezer év közöttire becsülik. Azonosították azokat az anyagrétegeket, amelyek némelyike a középső paleolitikum időszakára, 40 ezer évre nyúlik vissza.

 A zambiai Kalambo-vízesés régészeti lelőhelyén végzett ásatás jól megőrzött fa szerkezet feltárásáról számolt be, amely legalább 476 ezer éves múltra tekint vissza, ezzel pedig megelőzi a Homo sapiens evolúcióját. "Kalambónál ezeknek az embereknek láthatóan állandó vízforrásuk volt és elegendő élelem állt rendelkezésükre ahhoz, hogy letelepedjenek és állandó építményeket építsenek." "A Homo sapiens eddig talált legkorábbi fosszíliái ugyanis körülbelül 300 ezer évvel ezelőttről származnak és Izraelben fedezték fel azokat."

Revadim városa melletti kőbányában végeztek ásatásokat, ahol rengeteg jó minőségű, 300-500 ezer éves kőeszközt találtak, méghozzá kecske-, gazella- es őzcsontok társaságában. Ezek mellett azonban a ma már kihalt erdei őselefánt maradványai is ott feküdtek.

Azt eddig is tudtuk, hogy a Homo erectus használt eszközöket és ismerte a tüzet, de most egyre valószínűbbnek tűnik az is, hogy menedéket is épített magának. A tudósok ezt a véleményüket arra a leletre alapozzák, amelyet a japán fővárostól északra fekvő Csicsibu település közelében, egy domboldalon találtak. A lelet tíz darab - tartóoszlopoknak ásott - gödörből és harminc kőszerszámból áll. A nem túl mély gödrök két szabálytalan alakú ötszöget képeznek, amelyek - a feltételezések szerint - kunyhók maradványai lehetnek.

Ismét szónunk kell a vértesszőlősi leletről: 

Samu (latinul: Homo erectus seu sapiens paleohungaricus) néven ismert Európa egyik legidősebb – mintegy 350 ezer évvel ezelőtt élt – előembere, amelynek csontmaradványai a Vértesszőlős melletti mésztufabányából kerültek elő.

Az előemberi telephelynyomokat 1962-ben Pécsi Márton találta meg. 1965 nyarán, Vértes László ásatásai során, napvilágra került egy körülbelül 350 ezeréves ősember nyakszirtcsontja és két gyermekfog.

A maradványok megtalálásakor, augusztus 21-én, Sámuel napja volt, ezért az itt élt embert „Sámuel”-nek keresztelték. (Részletesen: Vértesszőlős Őstelep). Közszájon elterjedt – kedveskedő hangvételű – elnevezése: Samu. 

2023.07.26. folytatjuk... Ősi térképek is fennmaradtak...