110,Nőalakban írt képírásos szövegek 2
110,Nőalakban írt képírásos szövegek 2
Mondanivalójukban az anyaságot megelőző szexualitás felülkerekedik s ennek megfelelően szavaik nyersebbek, legalábbis mai felfogásunk szerint.
A Vénusz szobor írásjelei az előzőeket írják, de magyarként, magúrként ott van az oroszlán, a madár, és a szárnyas alak a madár szárny, kezében a fáraókéhoz hasonló onk szimbólum, ami éle+t jelentésű, az élet ura, aki a teremtésben részt vesz, életet teremt.
Vénusz óhaját így is olvashatjuk: Magúrnak az élet urának akarok emléket szülni. A két olvasás nincs egymással ellentétben, mert a Régi Keleten a napisten legfőbb két neve éppen Szemúr és Magúr volt, - az Égúr, Napúr, Honúr és sok egyéb neve között. Ebből az is következik, hogy a Vénuszok a napisten papnői voltak, akik istenüket gyermekszüléssel szolgálták. A kép és a gondolat a kőkori termékenységi vallás alaptételét, az anyaságot fejezi ki és a faj szaporítására buzdít.
(Hétországi lelet)
A szem és orr szavak hangtestéből például, egybeolvasva, a napisten neve bukkan elő: Szemúr.
Ha bizonyos testrészek kétszer szerepelnek, akkor az illető testrész nevét esetleg többes számban, k raggal, vagy pedig a ,két' számnév beiktatásával kell olvasni. A kétszer szereplő emberi kar eszerint olvasható így: A KARok, ami azonban az összecsengés alapján ezt írhatja: ~akarok~ (valamit).
Két női emlő: EMLŐ-2, az összecsengés alapján esetleg ezt írta: ~emléket.~
Az orra madárcsőrhöz hasonló, Ma szótagot ír.
Összeolvasva: Szemúrnak, magyarok urának akarok emléket szülni.
Hasonló értelmű az alábbi lelet is:
Az ilyen szobrokat az egykorúak ASZTART, ASZTORAT névvel nevezték.
Van olyan Vénusz szobor is, amely kezeivel hasát tartja: (H)AS-TART. Egyiptomban a görög nevén idézni szokott Isis, írásjelei szerint pontosan ASZTUR, ESZTER.
Valamennyien az anyaisten különböző szerepére utalnak, néha mint a háztartás vezetőjére, de legtöbbször a nyers szexualitást sugalmazzák ~Az turat~ értelemben, ami felől semmi kétség nem forog fenn. Idővel az ilyen ábrázolások is egyre több részletet tartalmaztak, mert újabb és újabb elemeket illesztettek az ősi alaphoz, úgyhogy egyik - másik már bonyolultabb gondolatot is ki tudott fejezni.
Ezeknek a képeknek az értelmezését én közöltem először, a Magyarságtudományi Intézet internetes irodalma segédletével, képek forrása internet szabadon bemutatható képei . Mivel magyar nemzeti kincs, szabadon bemutathatók. Mivel magyar közkincs, az olvasata szabadon publikálható: " Kissúrék rovásírás megfejtései" megjegyzéssel.
2011-09-13.
