167,Gilgames a magyar király
Gilgames, a magyar király
Dél-Mezopotámia e hősi korszakának legkimagaslóbb alakja Uruk (=Urak városa) legendás királya, Gilgames volt. (Magyarra fordított nevére lejjebb visszatérek).
Kép uruk romjairól, (katt az aláhúzottra).
Ő a világ első elbeszélő költeményének, az úgynevezett Gilgames-eposznak központi alakja. A király az égi úton utazó Szemes Napistentől származott, tőle kapta hatalmát és megbízatását.
A napisten nevét a szakemberek többféleképpen olvassák:
SAMAS NAP ISTIM: Szemes Nap Isten.
SIT NAP ISTIM: Sütő Nap Isten.
PIR NAP ISTIM: Piros Nap Isten.
( Amint Maspero G: History... London, III. 44. oldalon írt jegyzetében olvassuk.)
Akárhogyan forgatjuk a dolgot, mindig magyar értelem keletkezik.
Ez a napisten, így szól a mese, valamikor nagyon régen északról költözött délre s az afrikai Eritrea partján szállt meg.
A vízözön elől menekült (!), de Gilgames maga már az új hazában született.
Családfáját elolvashatják: (másik honlapra lép, katt az aláhúzottra.)
Az új hazában telepedett le. Erről bővebben( másik honlapon, katt az aláhúzottra.)maga-a-valosag.hu/
Gilgames eposz magyarázata (másik honlapon, katt ide.)
Gilgames sírjáról: (katt ide, másik honlap).
Idézet Gilgames cikkből" Az eposz jelentősége, hogy leírva pontos eseményeket, a vándorlás pontos útvonalait, olyan eseményeket, mint egy űrrepülőgép felszállása, segít összerakni a régészeti leletek apró kockáit. Hihetetlen pontos a leírása robotoknak, fénysugár fegyvereknek, az istenek emberi tulajdonságainak. Az eposzból azt is megtudjuk, hogy két fajta repülő eszköz létezett, egy, amelyik az űrbe repült, és egy másik, amelyik a föld légkörében repült, mint a mai repülőgép."
E fiú címét vagy rangját három írásjel rejtegeti, feloldása és ábécére való átírása vita tárgya. Vajon ISD-UB-AR, GIST-UB-AR vagy D-HUB-AR a helyes olvasás? Az írásjelek tanulmányozói a második és harmadik jel tekintetében egyetértenek, annak feloldása ~Habúr~, amiről tudjuk, hogy az őshazában papot jelentett.
Ez már magában is nagy eredmény, mert Gilgames foglalkozását magyar szóval jelöli meg.
A bonyodalom az első írásjel körül van, ami egy kígyó rajza s többféle hangértéket jelöl, legtöbbször egy sziszegő hangot: S, SZ, CS. Ha Gilgames pap volt (Habúr)
És a kérdéses írásjel szótagot ír, teljes címe talán ~Őshabúr~ lehetett.
Ami pedig a Gilgames nevet illeti, annak értelméhez egy hétországi (=hettita) forrás vezet bennünket, amely az erőteljes fiatal főpapot GIS-GAMAS alakban szerepelteti (Gilgames, ékírásos akkád eposzok. Ford: Rákos S. Budapest, 1960. 239.old.). Ha e lágyított hanggal (G) írt nevet kemény hanggal (K) ejtjük ki, a Kis kamasz nevet kapjuk.
Ez lehetett az ő igazi neve, hiszen a hős szereplése kamasz korában kezdődik, s az elbeszélésekben mindig kiemelik fiatalságát, hatalmas erejét; férfikorában is vaskos izmokkal ábrázolják.
Közelebb jutunk Gilgames kilétének és szerepének kiderítéséhez, ha ábrázolását és a vele kapcsolatban fennmaradt írásos emlékeket vesszük vizsgálat alá. A hős legismertebb ábrázolása az a Ninivében talált szobor, amit Botta francia régész rajza nyomán szoktak közölni. (A rajzot kicsit lejjebb teszem.)
Most nézzük a lelet képet:
A tudósok megállapították, hogy a kép etiópiai típusú embert ábrázol, tehát olyan valakit, aki Eritreából származott, ahol a kaukázusi fehér és az afrikai fekete faj keveredett. Mások úgy vélik, hogy Gilgames, a kis kamasz, talán annak az ősi fajtának maradványa, amely Mezopotámiában a szumírok és szemiták előtt uralkodott. ( Maspero írja: One would be inclined to regard it as representing an individual of a different race, a survival of some very ancient nation which had keld rule on the plains of the Euphrates before the arrival of the Sumerians or Semitic tribes, Maspero: Hiostory...London. III. 57. old.)
Bármint is álljon a dolog, a szobor nem művészi alkotás akar lenni, hanem a régibb képírás szabályai szerint valamit közölni akar velünk.
Így közeledve hozzá, feltűnik
az arcán a két nagy szem (SZEM),
a sasorr (OR, UR)
és tömött szakálla régiesen nevezve (KAPES) (=kép ez).
Összeolvasva a képírást, azonnal megmondják egyik minőségét:
Szemúr képe ez, vagyis a napisten mása, főpap.
Olvassuk tovább a képet egy lelet fényképéről:
A következő feltűnő mozzanat az,
hogy bal kezével oroszlánt (MAGARU) szorít
pozícióban tartott karjával (KARA),
csuklóján pedig kör alakú (R, L) karperecet visel,
kezét KAP alakban tartja,
amivel az oroszlán mancsát (ES) szorítja.
Eszerint Gilgamesről= A felnőtt Kis Kamaszról a szöveg azt mondja:
MAGARU + KARA + KAP+ES, = Magyarok ura képe ez.
Jobb kezében egy kígyót tart (eSZ),
markát ökölbe szorítja (MA),
csuklóján itt is a kör alakú karperec van (UR, RA},
következik karja (KARA),
eZ + Má + uR + Ka+Ra Összeolvasva együtt írja: Ez már a kara (király).
Vagyis: Ez +má+ ur +kő(=ország)+ ura.
Második az én olvastatom, (Mivel közkincs, a publikációm szabadon terjeszthető, "Kisssúrék rovás lelet olvasatai" megjelöléssel.) az első olvasatokat Dr. Baráth Tibor Montreál közölte elsőként.
Mindkét olvasat értelme és jelentése egy és ugyanaz.
Ha megnézem a képet, és a Biblia első lapjait, melyben azt írja, óriások éltek régen e földön, olvashatom úri ősöknek is. Ha életnagyságúnak veszem az ábrázolást, akkor az oroszlán akkora amilyennek látjuk, jogos a kérdés: Őseink óriás termetűek voltak? Ezzel a válasszal adósunk a tudomány. Óriásokról elgondolkodtató leletek katt.
Uruk kultúrája a lexikon szerint: (katt az aláhúzottra, másik honlapra lép).
(Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon bemutatható képei.)
2011-november-10.
2023.03.15.
